Te szinglihorda vagy?

2006. március 28.

 

Mikola István, az egyik miniszterelnök-helyettes jelölt

"... s igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. A közösség (...) a közjó és az igazságosság szellemében. Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágynak a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy technó. Elgondoltam ezt a két képet, két világ. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosság-kép is aposztrofálható (...)"

Az ominózus kijelentés 2006. március 21-én, kedden hangzott el, Pécsett, egy választási beszéd keretében.
Források: index, hírszerző

 

Egy hét alatt lefutott bennem az első düh, elpárolott az aktualitás, és nagyjából már csak azon csodálkozom, hogy mi a baja ennek az embernek a lufikkal? Ezekkel a kedves, gömbölyded, játékos-színes tárgyakkal? Jó, egy kicsit büdösek, gumiszagúak, ezt meg kell adni. De olyan meglepő mozgáskoordinációjuk van.

A Text (aki én vagyok, intézményesítve) nem kívánja korlátozni az egyén parttalan szabadságvágyát. És mindezt a közjó és az igazságosság szellemében teszi.

Miután ezt leszögeztem, frappáns körkérdést intéztem nőkhöz a tárgyban. Széleskörű felmérésbe fogtam. Kutatásaim eredményét közölni fogom, gondoltam. A mintavétel teljesen véletlenszerű és nem válogat a szeretem-nemszeretem, olvasom-nemolvasom skálán; nagyjából annyi, hogy megvan az e-mail címük és legalább egyszer már szóbaálltak velem. És csupa nő. Tudomásom szerint. Már ha nem csinálja valamelyikük elképesztően jól a camouflage-t.

A válaszadóknak szívélyességüket és keresetlenségüket ezúton is köszönöm.

Ledarálni: a válaszokat több helyen terjedelmi okokból és önkényesen rövidítettem, összefüggéseiből kiragadtam, a kiemelések tőlem származnak. Nem jeleztem előre aljas publikálási szádékaimat, de nagyjából ismernek, és sejtették. Természetesen az utólagos korrekciókat kívánságra átvezetem, pl. a postokat teljes egészében törlöm, meghúzom, kiegészítem; tévedéseimet és pimaszságomat megbánom stb.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Nem, en annyira szingli vagyok, hogy egyedul csinalom :) De honnan jott ez? [lásd források]

 

Ő egyből tudta, miről van szó.

- Te szinglihorda vagy?
- én abszolút :D

 

- Te szinglihorda vagy?
- nem, es soha nem is voltam. :) honnan a kerdes?
[lásd források]
- ja, az egy hulye.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Nem értelek... Inkább visszakérdezek: mivan??? Mi az, hogy szinglihorda vagyok???
[lásd források]
- Igen, szabadságvágyam parttalan, szabályozni kell. Beszarok.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Nem.

 

- Te szinglihorda vagy?
- :D valószínűleg nem mivel egy darab vagyok és a szingli szóval sem vagyok kifejezett-beszélőviszonyban. (ezt amúgy miértis?)
[lásd források]
- nyááámmm! panemeccienszesszpanemeccircenszessz igeen ... ez LOL.

 

Ő is egyből tudta, miről van szó.

- Te szinglihorda vagy?
- eddig nem gondoltam így magamra, de most elgondolkozom. az a baj ezzel a fasz mikolával, hogy még a szingli szó jelentését sem ismeri, és nem tesz különbséget a teljesen önként egyedül levők (ők vannak kevesen) és az éppen pasit/nőt nem találók között. technopartikra meg végképp nem járok.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Bocsánat, nem értem a kérdést!
[lásd források]
- Ejha! Lehet, hogy így vacsora után nem úgy működik az agyam, mint kéne, de: mi van? Ez az ember tényleg komolyan gondolja azt, amit kiejt a száján? Nekem nagyon-nagyon butának tűnik ... Nem, én nem vagyok szinglihorda. :)

 

- Te szinglihorda vagy?
- horda? hazaértem.
[lásd források]
- úgy tűnik nem tekinti közösségnek a magunk által választott közösségeket (szubkulturális hovatartozás?). kár. második család(ok) pedig. asszem egymást kizárónak tartja a hagyományos közösségekhez tartozást meg a fentit. aki elkötelezi magát az önmegvalósítás mellett az nem lesz sose már jó fia apjának. asszem úgy gondolja, hogy egyedül lenni mókás lehet, ezért teszik oly sokan. holott nem. asszem azt hiszi csak akkor lehet önmegvalósítani, ha szingli (utálom ezt a szót) az illető. pedig nem (előfordulhat, hogy sőt). de asszem nem szó szerint veszi, mikor szinglit mond, hanem kizárólag mint életformát. keveredőfélben lévő fogalomtár, pontosítson, kérem. (én értelmezésemben már csak a szó is képtelen tartalmazni azokat, akik pusztán, önszántukon kívül egyedül vannak.)
lehet pofátlan ha nem segítünk annak, aki a szaros pelenkánkat mosta de lehet hogy olyan jófejek, hogy szeretünk velük lenni. lehet hogy nyitottak annyira hogy elengedjenek. és persze nem. önzőség játéka, billeg a libikóka. ha jól tudom az eszkimók egy csoportja elhagyja az öregjeit jégen ülve meghalni, mongóliában meg kicsi falvakat hoznak létre nekik és úgy hagyják ott őket együtt, időnként lőnek nekik tyukot. ki hogy. összességében tök mindegy.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Hű, te. Ma nagyon lassú a felfogásom, de miért is, vagy mi is akart lenni ez a kérdés?
[lásd források]
- Mikola úr hatalmas köpönyegforgató. Effelől nincs kétségem, nem veszek róla tudomást.
Gazdaságosabb ugyan párosan élni, de nem mindenkinek megy és nem mindenkinek van rá szüksége. Nekem igen. Szeretve legyek, szerethessek, gondoskodhassak. Ugyanakkor a kedvesem csábítson el újra és újra, és viszont, különben belesenyvedünk. Ugyanakkor félig-meddig szingli az életformánk. Nem szólunk bele egymás dolgaiba, szabadok vagyunk, de nem hűtlenek.
A szabadságjogokat sérteni nem szabad. Mindenki azzal él, avagy nem él, akivel akar, elítélni sem szabad. Ez volt a jogi rész.
Ugyanakkor szociológiai szempontból figyelve, tényleg tendencia, hogy egyre többen az egyedülállóságot választják. Nem tudom hova fog ez vezetni. Inkább szipológiai szempontból érdekes ez. Az emberek nem tudják átadni magukat egy másik embernek, mert félnek, hogy ha a másik megismeri őket, akkor szertefoszlik az indivídumuk? Valamiért rengeteg olyan ember él ebben a világban, aki csak felnőtt korban van de nem felnőtt. Tanultam olyat fejlődéslélektanból, hogy csak az érett felnőtt személyiség az, aki nem félti a saját egyéniségét egy másik ember mellett. Mert tudja, hogy egy kapcsolatban is megmered ő maga, attól függetlenül, hogy alkalmazkodik és kompromisszumokat köt. A rendszerváltás miatt bekövetkezett (elsősorban gazdasági, jóléti, szemléleti) változások okozhatták ezt a sok defektust a generációnkban? Defektusnak mondhatjuk-e ezt egyáltalán. Nem hiszem, csak megváltozott a társadalom szerkezete.
Húha, verbális hasmenésem van.

 

Ő is egyből tudta, miről van szó.

- Te szinglihorda vagy?
- nem. és a technot sem szeretem. ettől függetlenül fejberúgnám azt az idióta mikolát.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Bármit jelentsen is ez a szó, semmiképpen. Rávilágítanál, hogy mire célzol?
[lásd források]
- Na, hát jól sejtettem: nem vagyok szinglihorda. Szingli sem vagyok. Csak maradék és szégyellem is rendesen. Ellenben ezzel :"korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát" nem értek egyet. Illetve akkor valamennyire mégis, ha a parttalan szabadságvágy a felelősség nem vállalását jelenti. Már ha érted, mire gondolok.
- Értem.

 

Sajnos ő linktelen, ezt ide csak kitaláltam. De kitartóan győzködöm, hogy írjon má', mert volna rá igény, ahogy tanult barátom, r.a fogalmazta.

- Te szinglihorda vagy?
- Nem. Oldalborda. (De amúgy meg mi?)
[lásd források]
- Parttalan szabadságvágyam beleütközik egy ezüst bajuszba, kíváncsiságom a táskájában lévő cukorkákig terjed, az élet kultusza a stefániavagdalt krumplifőzelékkel meg a kővágószőlősi fekete bogarak. Tavaly szederrekord volt. A távfutő elkényeztetett kurvája vagyok máskülönben. Na most akkor lelki szinglihorda, nem tudom én azt.

 

- Te szinglihorda vagy?
- Így még nem definiáltak, de azt már megtanultam, hogy bármi megtörténhet...!
[lásd források]
- Nem hordok magammal magnóból üvöltő technót, bár a lufikhoz való beteges(?) vonzódás jellemez. (mea culpa) Ez 1:1, akárhogy is nézzük. Most épp szingli sem vagyok: 1:2. Nem tudom, átvinném-e a lécet, de talán... talán nem is érdekel.

 

- Te szinglihorda vagy?
- ??? ... ez megint egy jó szó, csak ebben a helyzetben nem tudom értelmezni - mármint magamra. Szingli sem vagyok, és horda sem - egyedül ezt elég nehéz lenne kivitelezni (mármint a hordát) :-)
[lásd források]
- Jajnekem.